Dél-Dunántúlon nincs olyan sok vár, mint Nógrádban, de ami van az viszonylag ép, de legalábbis vannak használható helységei. Messze vannak egymástól, de a közöttük végigbiciklizendő táj szép, változatos. Napi beosztást nem készítettünk, ki-ki erőnlétének megfelelően oszthatja be az útvonalat.

Simontornyáról indulunk. ›N46°45,165’ E18°33,151‹.
Megközelíthető a 61. főúton, vagy a 40. sz. vasútvonalon.
A vár lakótornyát 1270 körül építették. Később készültek a falak, s a XVI. sz. elején reneszánsz palotává alakították. A török után még használták. Ma a lakótoronyban és a palotaszárnyban a Vármúzeum kiállításai láthatók.

A Petőfi u.-n a 61. utat keresztezzük (1,3), s folytatásán, a 64. úton, ÉNy felé hagyjuk el a várost. A következő elágazásnál (1,6) balra Vámpusztán és Vámszőlőhegyen át Ozorára érünk (11). A négyszög alaprajzú, kétemeletes várkastélyt Ozorai Pipo (Filippo Scolari, Zsigmond király hadvezére) kezdte építeni 1416-ban, korai reneszánsz stílusban. A török után barokk kastély lett, később magtárnak, börtönnek stb használták, Felújítása nemrég fejeződött be. Illyés Gyula állandó kiállítás látható benne.

Ozoráról a D-i irányban induló, a szűk völgyben meredeken induló úton Pincehelyre jutunk (9). A főutcán (61-es út) balra, (K, ÉK) a következő elágazásig (1,2) megyünk, ott jobbra térünk a Zrínyi M. utcába. A Tolnai Hegyhát lábánál, a Kapos folyó völgyében haladunk. Belecska (6), és Keszőhidegkút (4) után az elágazásban (4) balra, a dombok közé kanyarodunk.

2 km emelkedő után 2,5 km lejtő Gyönkig. A Táncsics u.-n érkezünk. Itt van a német tájház, mely a nemzetiségi hagyományokat mutatja be.Gyönkön áll a Dél-Dunántúl legnagyobb evangélikus temploma (1896). A ref. templom műemlék (1777). Az Ady E. u. Ny-i ágán indulunk tovább, domborzatilag hektikus tájon. Szakadát (3) és Diósberény (3) után a 65. útra érünk (6). Ha jobbra, Szakály felé megyünk 200 m-t, s ott balra letérünk, 400 m-re találjuk a Csicsói kegykápolnát, Tolna megye leghíresebb búcsújáró helyét.(Itt van eltemetve Gróf Apponyi Albert és felesége.) ›N46°30,470’ E18°24,088‹

A 65. úton balra fordulva gurulunk le Hőgyészre (2).
A barokk Apponyi kastély 1760 körül épült, ma szálloda. Védett parkjának ritkasága egy 30 m magas, 300 éves platánfa.
Hőgyész központjából a Kossuth utcán, ismét hegynek indulunk. A következő elágazásban (2) balra fordulunk. Mucsi (8) után újabb elágazás (5), jobbra tartunk. Závod (2), Kisvejke (2), itt megint jobbra, s ismét egy Apponyi kastély kapujánál vagyunk Lengyelben (3,3).
A klasszicista kastélyt Gr. Apponyi József építtette 1820 körül. A „naptár-kastélynak” eredetileg 4 bejárata, 12 kéménye, 52 szobája és 365 ablaka volt. Ma, némileg átalakítva, mezőgazdasági szakiskola. Az Apponyi emlékszoba, és Wosinszky Mór környékbeli ásatásait bemutató kiállítás látogatható. A kastély 22 ha-os védett parkban áll. Wosinszky Mór plébános-régész fedezte fel és ásatta meg az a kőkori telepet és temetőt Lengyel közelében, mely a Közép-európai neolitikum részeként Lengyeli kultúra néven ismernek a régészek.

A községen végiggurulva kövesúton Szárászra (4,6), tovább, kicsit jobb úton Egyházaskozárba (5) érünk. Látnivaló: az ev. templom (1783-86) az első engedélyezett lutheránus kőtemplom hazánkban.  A r.k. Szt. István templomot a II. világháború után ide telepített csángók, bukovinai székelyek, felvidéki magyarok építették. Berendezése székely faragóművészek keze munkája.
DK felé gurulunk tovább Tófűn keresztül Szászvárra jutunk (9).
Látnivaló: Szászvár névadó vára a XIII. sz.-ban épült, ma már csak egy faldarab és egy bástya látható. Az 1772-ben épült r.k. templomban álló szt. Anna szobor Kiss György (1852-1919) műve. A falu e neves szülöttének - akinek szobrai Budapesten, az Országházban, az Operaházban, Pécsett a székesegyházban láthatók - szobra a főtéren áll. Az 1990-es években megszüntetett szénbányászat tárgyi emlékeit a Bányászati Múzeum őrzi.

Szászvár főteréről Ny felé indulunk tovább a Völgységi-patak széles völgyében. Vékény (3) után az idillikus fekvésű Kárász (2) következik ›N46º16,007’ E18º19,197’‹.
Kárászról indult a falusi vendéglátó mozgalom 1932-ben. Ma is sok szállásadó és látogatható kézműves-műhely van a faluban. Címük megtudható a helyi Tourinform irodában.
Kárász után a völgy beszűkül és utunkkal együtt D-nek, a Mecsek belseje felé fordul.

Magyaregregy az utolsó falu a völgyben (3). Még kb 2 km-t megyünk az úton, azután balra, egy mellékvölgybe, a Vár-völgybe fordulunk ›N46º14,045’ E18º18,418’‹. A csendes, erdészeti műúton nemsokára parkolót, s jobbra meredeken a hegynek induló utat találunk (1,4), ›N46º13,676’ E18º19,311’‹. A sorompóval az autósok elöl elzárt, láncszaggató úton lehet a Máré-várhoz felkapaszkodni (0,8 km, 90 m szintemelkedés).
A Máré-vár szabálytalan ötszög alaprajzú belső vára maradt fenn. Régészeti feltárásakor (1960) sok reneszánsz kőfaragvány-töredéket találtak, melyek a vártörténeti kiállításon láthatók. Nem csak a törökök, hanem a szovjet hadsereg is megostromolta (1956-ban) ›N46º13,527’ E18º19,330’‹.
Visszafékezve magunkat a parkolóhoz (Vigyázz! Az út végén sorompó!), jobbra fordulunk, s újabb sorompón át indulunk felfelé a Vár-völgyben (a sorompó kikerülhető, a kerékpározás a mecseki erdőgazdasági utakon engedélyezett). Az első hajtűkanyar közepén (3,2) ›N46º13,069’ E18º21,392’‹. balra induló kocsiút egy tisztásra vezet, (Pásztor-forrás, 200 m, asztalok, padok, forrásvíz). Hamarosan feljutunk a hegygerincre (1,2) ›N46º12,876’ E18º21,058’‹., (előtte sorompó) és hajtunk tovább, szerpentinen lefelé, majd felfelé. Útelágazás balra (2,8), ›N46º12,211’ E18º21,043’‹, befordulunk Pécsvárad felé. A kanyargós út folytatódik. Az esőbeállónál ›N46º11,720’ E18º22,151’‹, balra, kicsit feljebb az oldalban, hideg vizű forrásból tölthetjük fel kiürült kulacsainkat (Diós-kút).
A hazánkban csak itt honos, májusban virágzó Bánáti bazsarózsa termőterületén vagyunk. A szép piros virágú növény szigorúan védett!

Kisebb emelkedő után hosszú lejtőn gurulunk a Zengő csúcsát (682 m tszf.) megkerülve, a Pécsváradi várhoz (10).
Látnivaló: A vár tulajdonképpen bencés apátság volt, amit szt. István királyunk alapított 998-ban, s első apátja a koronát hozó Asztrik volt. Ma romkert, középkori kőtár, X. sz.-i kápolna, különböző kiállítások, szálloda, étterem található az ősi falak között. Nyáron várszínház és egyéb rendezvények látogathatók
A Pécsváraddal határos Zengővárkonyba érdemes átkerekezni (3), a szelídgesztenyést, Rockenbauer Pál sírját, az egyedülálló Hímestojás-múzeumot és Szalma-kincstárat megnézni (a ref. templomtól K felé induló piros kerékpár jelzésen, vagy a városból a Gesztenyés utcán).
A meredek Vár u.-n legurulunk, a végén balra fordulunk, a város központja felé. Üzletek, kultúrház előtt elhaladva a világháborús emlékműnél (1,2) jobbra fordulunk, kellő elővigyázattal átmegyünk a 6-os főúton, s húzunk délnek egészen Szederkényig (20). Az út végén balra, Mohács felé fordulunk. A következő elágazáson jobbra, Bóly felé térünk, keresztezzük az új M60. utat, s a következő szintbeni kereszteződésben (5,5) ›N45º57,906’ E18º29,996’‹ jobbra megyünk, Békáspusztára (1).
Látnivaló: Békáspusztán a régi, uradalmi istállóban berendezett Agrártörténeti Múzeum a mezőgazdálkodás helyi emlékeit mutatja be. A ménes is megtekinthető és időnkint bemutatókat, díjugrató versenyeket is rendeznek..
Békáspuszta bejáratától ›N45°57,268’ E18°29,263’‹ kerékpárút indul DNy irányban. Ezen gurulunk tovább, le a Karasica partjára, s mellette a közútig (5) ›N45°55,994’ E18°27,813’‹. Jobbra átmegyünk a hídon, az elágazásnál (1) balra Kisbudmérra tekerünk (2,4). A falu D-i végén kerékpárút kezdődik ›N45°54,605’ E18°26,864’‹, mely a dombon át Kisjakabfalvára vezet (2,1). A faluban balra indulunk, és alig-forgalmú közúton a villányi vasúti átjáróhoz (2,3), a síneken át Villány központjába érünk (1,8).

Innen kerekezünk a Nagytótfalu utáni elágazásig (12) ›N45°52,262’ E18°19,836’‹. Egyenesen gurulunk tovább Siklósra (4). A város legmagasabb pontján találjuk a várat ›N45°51,114’ E18°17,710’‹.
Látnivaló: A Siklósi vár – hazánk egyik legépebben álló vára – középkori eredetű. Jelentősebb tulajdonosaihoz máig látható építések fűződnek: a gótikus várkápolna a Garaiak, a reneszánsz részletek a Perényiek hagyatékai. A török után Caprara császári generális kapta meg, ez mentette meg attól, hogy a többi várhoz hasonlóan felrobbantsák.
Megtekintésre érdemesek még a r.k. plébániatemplom középkori freskói (›N45°51,047’ E18°17,795’‹) és Malkocs bej dzsámijának Európa-díjas rekonstrukciója (›N45°51,091’ E18°18,016’‹).

Siklósról tovább kerékpárúton megyünk Harkányba (5).
Márfa felé Harkány széléig (3) meg kerékpárúton tekerhetünk, tovább közúton. Diósviszlón (5) egyenesen hajtunk át, Ócsárdon (7) balra térünk Kisdér irányába. Baksán (6) balra legurulunk a falu aljába, s a következő dombon a jobboldali utat választjuk (1,8). Téseny és Kisasszonyfa után Magyartelekre érünk (8) ›N45°56,726’ E17°58,945’‹.
Látnivaló: Klesszicizáló Dezséry-Országh kúria, védett arborétum, fekete márvány Dezséry síremlék a temetőben, Erzsébet királynő hársfái.
Magyarmecskén (1,5) jobbra fordulunk, Gyöngyfa (2,3) után vasúti átjáró (2,5), s az útelágazásban (0,5) ›N45º59,216’ E17º57,503’‹. balra tartunk. A „T” elágazásban (2,3) jobbra, Szentdénes (2,1) után (1,6) ›N46º01,299’ E17º55,662’‹. újra balra fordulunk. Rózsafáról (3) Bánfa felé hajtunk, de a falu elején (2,3) jobbra kanyarodunk. Katádfa szélét érintve Dencsházára érünk (4).

Itt jobbra, Szigetvár felé vesszük az irányt. A vasutat és az elkerülő utat keresztezve (6,6) a belváros szélén (0,6) balra, a főutcára fordulunk s ezen érünk be Szigetvár központjába, a Zrínyi térre (1,2). Látnivaló: A téren áll a XVI. sz.-i dzsámiból átalakított r.k. plébániatemplom (1788). A kupolafreskót (a vár eleste és visszavétele) Dorfmeister István festette 1789-ben. A téren álló Oroszlán-szobor Zrínyire, és hős katonáira emlékeztet.
A várat a jobbra (É) nyíló Vár utca végében (0,3) találjuk. A híres végvár 1530-ban, 1554-ben és 1556-ban sikeresen állt ellen a török támadásoknak. 1566-ban a mintegy 100,000 fős, a szultán által személyesen vezetett haderővel szemben Zrínyi Miklós és 2500 katonája, minden hősiességük mellett sem tudták az ostrom során romhalmazzá ágyúzott várat megtartani. Hősi harcuk a magyar önfeláldozó hazaszeretet jelképévé vált. A vár mai formáját az ostrom utáni újjáépítés során a törökök alakították ki.
Egyéb látnivalók: barokk ferences templom a Zárda utcában (1730), a sekrestye bútorzata védett. A török ház a Bástya u.-ban, karavánszeráj volt, ma múzeum. A Makovecz Imre tervezte Vigadó (József A. u.) és a termálfürdő.
Szigetvárról Simontornyára vasúton lehet visszajutni szentlőrinci átszállással (60. és 40. vonal).